Kb 12 éves lehettem. Rég aludnom kellett volna, de sokkal jobb volt ébren lenni...  Feküdtem a sötét szobámban és arról fantáziáltam, hogy azt a cross-motort vezetem, amelyiket az újságban néztem ki magamnak.  Emlékszem minden részletre.

.. tudom milyen ruhában voltam.. ..  melyik pályán mentem...   ... milyen érzés volt a levegőben repülni...  Még azt is, milyen illata volt a vasnak.  Csak erre tudtam gondolni és megszállott lettem a gondolattól. 

Mindent megadtam volna, hogy valóra váljon...   Tényleg mindent..

Viszont... 

Amikor ( mindössze 12 évesen ) azon az ágyon feküdtem...  Elég komolyan túlsúlyos voltam. A szüleim hallani sem akartak arról, hogy motort szeretnék. Semmit nem tudtam a sportról és a motorokról sem...   ( és ez csak néhány tényező azok közül, amelyek ellenem dolgoztak ) 

Semmi nem utalt arra, hogy az álmom egyszer megvalósulhat... 

Én viszont nem adtam fel a reményt...   Továbbra is álmodoztam.. 

Fogalmam sem volt, hogy a felszín alatt valami elkezdődött.. 

Hosszú sztori rövien: 

Néhány év múlva azon kaptam magam, hogy  éppen olyan ruhában, éppen olyan motorral és ugyanazokkal az átkozott érzésekkel éltem át, de már a valóságban azt, amiről olyan sokáig csak fantáziáltam. Megvalósult az álmom.

Wow.  Elképesztő felismerés volt.. 

 Át kellett gondolnom az egészet..   Hogyan történhetett ? Amikor először gondoltam rá, akkor semmi nem utalt arra, hogy sikerülhet..  

Lehetséges, hogy a képzeleted bepillantást enged a jövődbe ? Lehet, hogy a gondolat, amelyhez érzelmileg kötődsz, valamilyen megmagyarázhatatlan módon elkezd fizikai valósággá válni  ? Lehet, hogy a tudattalanba elültetett gondolat irányítja a döntéseid úgy, hogy az valósággá váljon ?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések szállták meg az elmémet.

"A logika elvisz téged A-ból B-be. A képzelőerő viszont elvisz bárhová”

 

Albert Einstein

Azon a napon nem csak az álmomat éltem meg. Valami sokkal nagyobb dolog is történt..   Egy olyan leckét tanultam, amiről mint kiderült, sokáig a legnagyobbak is csak félve mertek beszélni... 

A képzelet ereje sokkal hatalmasabb, mint gondoltam.  Sokkal...

 -TJ