A Tóth József blog

A Tóth József blog

Az unalom legjobb ellenszere

2018. december 29. - The55man

f1fb8732-ae0d-43d2-8a41-6c01b2c0ced5.jpegKépzeld el a következőt

A 10 éves osztálytalálkozódon ülsz, amikor a régi padtársad elmeséli, mennyi egzotikus országban járt mióta elballagtatok, mesél arról milyen örült hobbijai vannak, és milyen ínyec ételeket kóstolt meg ezeken az utazásokon. Eldicsekszik a szakmai sikereivel, a gyerekeivel akik már óvodába járnak és akikre természetesen mérhetetlenül büszke. Csak akkor esik le nektek, hogy neki már gyerekei is vannak. Több, mint nyilvánvaló, hogy ő aztán éli az életet.

Ha te is így élsz, akkor biztosan örülsz a sikereinek, de ha nem akkor, szerintem felteszed a kérdést, hogy neki hogyan sikerülhetett ?. Mit csinál ő másképp, mint te ?. Mit tud ő amit te nem ?.
Ami engem illet, én is sokszor voltam elégedetlen a hétköznapjaimmal. Túl sok volt a rutin. Kevés változatosság és kevés izgalom. Sajnos ezek a szürke hétköznapok hamar a részünké válnak és azt hisszük ez az élet. Nem értjük mi lett azzal a kifogyhatatlannak tűnő gyermekkori energiával és kíváncsisággal. A helyzet az, hogy nem kell így lennie! Komolyan nem.

A következőre jöttem rá:

A különbség azok között akik jelentőségteljes életet élnek, szemben azokkal akik csak vegetálnak, leginkább egyetlen szócska. IGEN.

Ők megtanultak igent mondani amikor a legtöbben azt mondják, köszönöm nem. Sajnálom, de tényleg ilyen egyszerű.

Megkeresnek egy nagyszerű üzleti lehetőséggel, de “ ki tudja nálunk még senki sem foglalkozott ilyesmivel.”

A haverod elhív egy hegymászó túrára, amikor te csak pihenni akartàl és sorozatot nézni a szomszéddal.

Meglátod, hogy a lány aki tetszik, előtted áll a sorban és arra vár, hogy megszólítsd”. Jó ezt kicsit kiszineztem. :)

Választanod kell! Igen vagy nem.

2007 tavaszán történt, hogy elhívtak a haverok egy közeli motocross pályára, megnézni hogyan edzenek a versenyzők. Akkoriban szinte minden hétvégén jártak ki nézelődni és engem is többször hívtak, de mivel semmit sem tudtam a sportágról és nem is voltam valami sportos alkat, soha nem mentem. Aztán egyszer, vagy azért mert annyiszor hívtak, vagy azért, mert ha nem megyek, tanulnom kellett volna, végülis igent mondtam. Kimentem velük. 

5 évvel később II. osztály magyar motocross bajnok lettem.
Leadtam legalább 20 kilót és kivételes fizikai kondícióba kerültem
Megismertem rengeteg nagyszerű embert ( akiket egyébként soha nem tudtam volna )
A korábbi unalmas hétköznapok eltűntek. Találtam valamit amit imádok és minden reggel határtalan lelkesedéssel ébredtem
Megszerettem a testmozgást. Drasztikusan javult az egészségi állapotom
Ami a legfontosabb, hogy minden nap tele voltam élettel. Amint megláttam azokat a gépeket, tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Nem volt több kérdés.  És elmondhatom neked, hogy az egész egy egyszerű IGENnel kezdődött. 

Hiszek a következőben:
Ha nem vagy elégedett az életed egy részével, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy nem mondtál igent, akkor amikor kellett volna.
Gondolj csak 3 nagyszerű emlékre az életedből. Olyanokra amik bármikor mosolyt tudnak csalni az arcodra. Mi tette lehetővé, hogy azok a dolgok megtörténjenek ? Nem az, hogy egyszer igent mondtál ? Igent egy kérésre, igent egy lehetőségre. Igent arra amire mindenki azt mondta, hogy ne csináld, mert lehetetlen...

 

 -TJ

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jozseftoth.blog.hu/api/trackback/id/tr10014521364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása